Lehel kürtjének nyomdokain, avagy a VII. Zagyvamenti Maraton, Félmaraton 2014. augusztus 31. Valahol már olvastam olyant, hogy csak Budapesten tudnak jó versenyt szervezni és csak egy rendező iroda tud jó versenyt csinálni. Ezt alátámasztandó vagy cáfolandó célul tűztem ki, hogy ahova tudunk, elmegyünk itthon és megnézzük ebből mi az igaz. Eközben megismerjük hazánkat, a tájakat, az embereket, a helyi szépségeket és szokásokat. Tapasztalatszerzésre mindez valóban ideális. A magam részéről őszintén elmondhatom, hogy hatalmas érzés ott állni a budapesti versenyek rajtjában. A tömeg pszichózis megteszi az erejét, de azt is őszintén gondolom, hogy a nagyon drága nevezési díjak mellett elveszik az ember és az egymásra figyelés és talán a haszonszerzés kerül előtérbe. Vidéken lényegesen kevesebb nevezési díjért alapjaiban egy családiasabb napot lehet eltölteni. Sokkal jobban felkészültek frissítésekkel, útvonal biztosítással, figyelmességgel és a szurkolók segítése is mindig jobban megérint. A nevezési díjért cserébe azért mindig egy-egy egyedi darab érem is jut, hozzá…

Török Tamás beszámolója Bonyhádra utaztam a barátomhoz majd ott sajna 2 órát sikerült aludnom nála, mert mi vagányak voltunk. Reggel siettünk Komlóra, majd Sikondára ahol már javában zajlott a készülődés, és én egy kicsit izgultam, hogy mennyi km-t tudok futni végül majd. Tavaly ugyan itt csak 6 órában mentem, ahol szintén I. helyezett lettem, s gondoltam már akkor, hogy idén a 12 órás kell. Átvettem a rajt csomagot, át öltöztem, s máris 8 a rajt. Csak futottam s futottam, oda figyelve, hogy ne legyen túl gyors a tempó 12 órához.. Ami nagyon jól esett, hogy rengetegen szurkoltak ésgondoltak rám. Telt és telt az idő és futottam, s nagyon jól esett és nem fájt semmim. Az utolsó 2-3 órában már azon voltam, hogy mennyi kör a végéhez. S kezdett egyre hosszabbnak és hosszabbnak lenni a körök. 3x voltam masszázson, okosan úgy, az előny meg maradjon, de csak azért, hogy nehogy fájjon…

Lassan kezdek ahhoz hozzá szokni, hogy, őrült vagyok én is, akárcsak a többi nagy ultrafutó, és hogy ehhez ténylég kis tehetség, szorgalom, kitartás és nagy alázat kell. Erre a versenyre igazából Soós Péter hívta fel a figyelmem, hogy jó hangulatú, s mindenképp el kell mennem. De kicsit izgultam is a verseny miatt, mert azért nem akartam oda menni, hogy utolsó legyek, de az első helyért se, mert tudtam, hogy ott nem én leszek a nyerő, de ez nem is nagyon érdekelt. Székesfehérvárról indultam egy 9:15-ös járattal Sopronba ami 4 órán keresztül tartott, a vihar nagyobb eseményein keresztül. Majd amikor meg érkeztem, akkor elsőnek a szállásomra mentem, ami pont a buszállomás mellett volt a Roth Gyula kollégium. Itt bejelentkeztem és elfoglaltam a szállásomat, majd a szintén nem messze MKB Arénához vettem az irányt ami 5 perc gyaloglás után meg is volt. Itt volt a tészta party és a rajtcsomag felvétel. Találkoztam…

  A Balatonról mindenkinek a szerelem, szabadság, napfény és strandolás, finom borok, lángos, horgászat jut eszébe. Jól is van ez így. De szerencsére napjainkban a tó sportturisztikai lehetőségeit kihasználva élve a tömegsportok térhódításával egyre több és magasabb színvonalú sportrendezvény (úszás, triatlon, kerékpár, futás) között választhatunk magunknak megfelelő kikapcsolódást. Ezen események egyike volt az immáron 2. alkalommal megrendezésre kerülő I Love Balaton éjszakai futóverseny 2014. július 19-én este 21.00 órakor Balatonfüreden. A tavalyi verseny "rémséges" kiserdei szakasza után felfokozott várakozással készültek a rendezők és a versenyzők, a résztvevők száma megduplázódott, közel 1000 nevezés érkezett a 3 távra (7;14;21 km). Ezen a napon valóban volt minden. Fülledt idő, az idei nyár egyik legmelegebb napja, strandolás és napfény is bőségesen. A szerelem sem maradt el, a versenyzők közt akadt ifjú ara, aki férjével egy félmaratonnal ünnepelte meg életük fontos napját. A frissítő pontokon - igaz szerényen - de valóban kaptunk egy kis balatoni…

Váltsuk valóra a CsodaKertet, ahol a gyermekek fejlesztése élmény lehet!A Down Egyesület – missziójának megfelelően – kiemelt figyelmet fordít a fogyatékkal élő gyermekek fejlesztésére és oktatására, valamint az őket nevelő családok teljes körű támogatására, elsősorban a gyermekek korai életszakaszában, mivel ekkor érhetőek el a legjelentősebb eredmények. Célunk, hogy élménnyé varázsoljuk a nyíregyházi Csodavár Korai Fejlesztő Centrumban korai fejlesztésben résztvevő gyermekek és családjaik számára a kötelező terápiákat és az intézményben eltöltött időt. A következő, CsodaKert nevű projektünk olyan módon teszi lehetővé a gyermekek fejlesztését, hogy a játék örömét semmi sem zavarja meg, nincsenek irányított foglalkozások, nincsenek fárasztó tornák.A CsodaKert egy olyan élmény- és fejlesztőközpont lesz, amely ötvözi a hagyományos játszóházi labirintusokat és a német Kükelhaus által kifejlesztett, szenzoros érzeteken alapuló kertet , így kiválóan kiegészíti majd a Csodavár jelenlegi, speciális, korai fejlesztésre használt eszközeit. A CsodaKert a gyermekek spontán játéktevékenységét és kíváncsiságát kihasználva, az összes érzékszerven és a mozgáson keresztül fejleszti…