Aznap Székesfehérvárról jöttem, csak leugrottam a régen lakott településemre, majd onnan go Orfű.
Mikor odaértem, akkor kicsit keresgéltem, de egy 10 perc után meg találtam a rajt/cél kaput, ahol Szatmári Adriék vártak a rajtszám felvétellel. Meg is történ, fel is vettem, s úgy gondoltam, hogy mivel úgy is még 2 óra a rajtig, elmegyek a szabad strandra és fürdök egyet, a víz kellemesen meleg volt, hideg nem volt csak szúnyog.
Mikor vissza értem a fürdésből a rajt területre megannyi futó barát várt, akikkel nem tudtam be telni, s beszélgettem velük, élményeket osztottunk meg egy mással, mint Arany Szilvia Arany Enikővel együtt, mert a SZÖF-sök közül ők is itt voltak.
Már csak 10 másodperc és rajt. A rajt előtt nem izgultam, mert én abban voltam egy két embert elnézve, hogy kb. a 4. 5. helyen végzek majd, de ez az első kör után meg változott, ugyanis az első 500 m-től vezettem a mezőnyt egészen a végéig. Ám az 56-os rajtszámú fiatal srácra gondoltam mindig hátha mindjárt megfog, de mindig elléptem, s én azt hittem, hogy a Kovács Tamás megelőz, de csak futottam, és futottam és nem fájt semmi, frissítőkén csak iso-t ittam, ami jó volt.
Mindig azt kérdezik, hogy mire gondolok a futás közben. Mindig mindenre gondolok, valamikor épp arra, hogy a következő programra meg van e minden, főként Horváth Inez-re, vagy épp arra, hogy az ABC-ből minden meg van-e. De persze taktikázok is de nagyon keveset, csak addig, míg át gondolom milyen s meddig megyek az adott tempóba. Sokan hajráztak, szurkoltak nekem a futás közben, ami nagyon jól esett.
Jó volt sötétben futni, nagyon hangulatos volt s tetszett is, s persze mint minden futáson vannak félre értések, itt is voltak, amit a FutaPécs SE nagyszerűen korrigált.
Öröm volt fel állni arra dobogó tetejére, még ha csak azt terveztem, hogy jó időt akarok futni. Nagyon, de nagyon tetszett és ide nem is lehet leírni, mert át kell élni azt, hogy milyen jól esett az hogy ennyien szurkoltak nekem, s még csak ösztön öröm volt, hogy az első helyezett váltó se tudott meg fogni, vagyis leelőzni. Maga biztosan, de nem nagyképűen tartottam a pozíciómat.
Majd amiért el kezdtem futni, az a Pécsi Radler ízesített sör, ami frissítő energiát adott a futás után.
Kiderült a szurkolóimtól, akik figyelték a számlálót, hogy 01:26:29-es futam időm lett, ami új egyéni csúcs megint s nagyon büszke vagyok rá.
Még egyszer köszönöm a FutaPécs SE-nek a szervezést s a szép nagy serleget, a mézet, a Radler-t, s remélem jövőre is találkozunk!
Török Tamás