Ez az első cikkem. Mivel e téren nincs semmi tapasztalatom, ennek ellenére remélem nem lesz unalmas. Valamikor márciusban a RunCard játékán nyertem egy félmaratoni nevezést. Nem kellett ehhez mást tenni, mint 3 kérdésre kommentben 3 jó választ adni, majd várni a csodát. Eddig semmit se nyertem, így úgy gondoltam, hogy mit is veszíthetek e játékkal? Már el is feledkeztem arról, hogy válaszoltam a kérdésekre, mikor pár héttel később kaptam egy üzenetet, hogy a két nyertes közül én vagyok az egyik. Leesett az állam a meglepettségtől!Mit tudunk Mórrol?
A város Fejér megye északnyugati területén, a Vértes és a Bakony hegységek között fekvő völgyben. a Móri-árokban helyezkedik el, a megyeszékhelytől kb. 26 kilométerre északnyugatra fekszik. A környékbeli szőlők végett 1758-ban mezővárossá vált. A környék történelmi borvidék. Mór 1984-ben - akkor 100. magyar városként - városi rangot kapott. 2002. május 09-én ebben a városban történt a magyar kriminalisztika eddigi legvéresebb bankrablása, mely 8 halálos áldozatot követelt.
2016. 04.24. Eljött a nap, mit annyira vártam! Az éjjel esett az eső, és viharos szél is fújt. Nem aludtam jól, mert hol az eső kopogott az ablakon, hol a szél mozgatta... Kicsit ideges is voltam, mert aszfalthoz vagyok szokva, nem terephez. Bíztam abban, hogy a sok hidas futás eléggé felkészít a versenyhez. A versenyközpont a Radnóti Miklós Általános Iskola volt, ahol a verseny napján a helyszínen 9 óráig még lehetett nevezni. 3 táv volt: 5km., 10 km. és 21km. A viharos szél ellenére a rendezvény meg lett tartva. A Szent István park előtti területen rajtzóna, ahol a közös bemelegítés is volt.
10 órakor elrajtolt a mezőny, elsőként a félmaratonisták indultak, őket követte a 10 km-es, majd az 5 km-es mezőny. A települést elhagyva szőlőtőkék szegélyezték utunkat, ahol az aszfalt talajjá változott, és az esti esőzésnek köszönhetően kisebb-nagyobb tócsákat kerülgettünk. A viharos szél miatt helyenként nehézkes volt a haladás, szinte egy helyben toporogtunk. A talajt ismét aszfalt váltotta fel, amit a város határában egy éles kanyar után kerékpárúton haladtunk tovább. A 10 km-es táv és a félmaratoni között annyi volt a különbség, hogy a hosszabb táv átment Csókakőre. A faluba beérve először klasszikus pincesor szegélyezte utunkat, ami később a vár alatt haladt végig. Itt a Vécsei Pincészet kitűnő borait lehetett "futtában" kóstolni, én a rozét ízleltem meg frissítő gyanánt. Innen a kilátás pazar volt. Tudták elődeink, hogy hova kell várat emelni! Festői szépségű táj terült el lábaink előtt. A táv itt érte el a legmagasabb pontját, innen szinte lefelé ment ez út. Az utunk egy része az erdőben folytatódott, majd innen kikecmeregve ismét kerékpárút következett, de már visszafelé tartottunk Mórra. A városba visszaérve kanyargott kicsit a pálya, itt valahol egymásba ért a 3 táv útvonala, nem sokkal később újabb pincesor következett. Az utolsó kilométer környékén a Geszler Pincészet traminiját lehetett tisztán vagy fröccsként elfogyasztani, hogy jobban sikerüljenek a befutóképek. Az utunk a Szent István parkban ért véget.
Ha már bemutattam Mórt, most jöjjön Csókakő!
Székesfehérvártól északnyugati irányba haladva, már messziről az utazók szemébe tűnik a vár, ami a Vértes hegység szélén, 479 m tengerszint feletti magasságon, egy sziklaplatón épült. Stratégiailag kedvező fekvésű, mivel a mai 81-es út előzményét, a Gaja- patak völgyében haladó utat ellenőrizte. Ez az út azonos a tihanyi alapítólevélben említett "hadút"-tal. Csókakő erődítményének első írásos említése 1299-ből származik, amikor Márk fia, István alországbíró lakott benne famíliájával és szolgaszemélyzetével. A 15. században került várnagyként az élére Rozgonyi István nemes úr, aki 1428-ban megmentette uralkodójának életét a törökkel vívott vesztes galambóci csata idején. A Rozgonyi család kihaltával a vár több kézen fordult meg, birtokosai között volt többek között Corvin János, Illetve Bakócz Tamás is. Miután 1543-ban Szulejmán török szultán hatalmas serege megostromolta és elfoglalta a közeli Székesfehérvárt, a következő esztendőkben Ahmed fehérvári bég fegyveresei előtt kardcsapás nélkül kaput nyitottak a megrémült katonák és feladták posztjukat. Az Oszmán Birodalom uralma alól véglegesen 1687 őszén szabadult fel. Az 1850-es években Rómer Flóris ismerte fel a vár régészeti jelenőségét, első felmérésére azonban csak 1885-ben végezte el Könyöki József. 1953-ban a várat műemlékké nyilvánították. 1960-ban új régészeti feltárás és helyreállítás indult, amely azonban 1963-ban félbemaradt. Az 1995-ben megalakult Csókakői Várbarátok Társasága jelentős anyagi támogatásukkal megindultak a régészeti feltárások és helyreállítások, amelyek napjainkban is folytatódnak.
forrás: Szabó András
Pontozás:
Pálya:10
Frissítés:10
Érem:10
WC-k elérhetősége:5
Befutócsomag:5
Hangulat: 10
Versenyközpont:8
Rendezés:10
A nevezési díj arányában sokkal többet adtak, mint a befizetett díj