És RAJT... Hangzott el s megindult a mezőny.
Beállítottam az órámat, dugtam egyet(chip) s mentem is. Nagyon sokan szurkoltak nekem, közeli futó társak, olyan szurkolok akik halhattak rólam aktivitásom valamilyen formájából tekinthetően, s azok is akikkel mindennap interneten beszéltem, vagy commentbe, illetve megjelölésekkel szurkoltak, ami nagyon sokat jelentett.
Első nap nem volt hideg épp futó idő, csak futottam s futottam, néha untam az elején a tempót amit diktál az óra, de tudtam, ha most elfutom, akkor nem lesz jó vége, amire felkeszitett Szász Mihály(edzéstervemet irja s felügyel).
Teltek a km-ek s már a 26 km-nél járok s semmi fájás, feszülés jól vagyok. Ugyanakkor látom, hogy miként maradnak le a futók akik kicsit elsiették az elejét. Frissítés egy ampulla magnézium egy bevált boltból, s paradicsom, meg aszalt barack, víz, kis kenyérke. A barack bevált, de itt nem, mert higfekàliát idézett elő.
Laci remekül tette a dolgát, mindig tutta, hogy hol kell lennie, s mit csinálni.
Közeledtem a célhoz, s Péter Attila(Magyarország első speaker-e) várt Lacival engem a finishben, s mikor beérkeztem, akkor jött a szokásos takaró naylon, csomag stb, majd mentem Lacival a kocsihoz, amiben fekvő helyet készítettek nekem, majd egy kis nyújtás, és fújás után mentünk a masszázsra, s még az autóból lattam, hogy jönnek be közeli ismerős futók.
Meg volt a masszázs, jó volt, utána mentünk a szállásra, pakolás, fürdés, aztán go vacsora. A verseny alatt Bolognai Spagettit ettem, paradicsom salátával, citromos sörrel. Ezek meg voltak, mentünk reggelit venni ami kb., szinte minden reggel ugyanaz, de jol esett, 3 magvas rozs pékáru, Paradicsom, vajkrém, tea, baromfi párizsi.
Másnap, 11-kor rajt, igy 7-kor keltem, meg reggeliztem, majd kicsit nyújtottam, posztolgattam facebook-ra az ismerősöknek, illetve sok sikert kívántam, s indultunk is a rajthoz.
Épp ma volt napfogyatkozás is, s lehet ezért volt kicsit hűvösebb a reggel. Felvettem a futóruhám még a szálláson, igy itt mar csak vetkőztem, melegítettem, majd napszemüveg fel(emiatt lemaradtam a napfogyatkozásról, amit a egyik frissiteskor tudtam meg, mert nekem fel se tűnt) s melegítettem majd olvasta a neveket Attila egyesével, s olyan emelt érzés kapott el, olyan hősies, s mindenki szurkolt amikor indultam.
Hát futottam, nem érezve még semmit a tegnapi 48,2 km-ből, csak mentem s mentem mert tudtam, hogy a mai 52,3 km is meg lesz.
Ugyanúgy mentem ahogy eddig, az órám szerint. Frissítések meg voltak, paradicsom, víz, kis kenyér, ropi, törölköző. Mondjuk én úgy számoltam, hogy ha Keszthelyhez elérek akkor onnan nem sok ban hátra. Laci beált húzni az utolsó 5 km-en, ami nagyon jól ment. Na és akkor jött a szivatos szintemelkedős végszakasz a célig...de meg van meg csináltuk.
Amikor beérkeztem hirtelen egy könnycsepp csordult ki a szememből, a szurkolás miatt, a támogatók miatt, s az, hogy ezt egy olyan emberrel élhetem meg aki nélkül nem lettem volna futó.
Itt már kicsit éreztem a lábaim s nyújtogattam, majd masszázs, s szállás, fürdés, kaja alvás.
Harmadik nap. Korábban felkeltem, hogy ki menjek valahova sétálni Szigligeten, s elmentem a várhoz fel, s pár képet csináltam Szigligetről, meg a szokásos selfie, majd bolt paradicsomért, utána szállás, ahol össze pakoltunk, majd mentünk a rajthoz.
Mar nem volt hideg mint tegnap. Gondoltam járok kicsit a rajt területén s sok sikert kívánok a futoismerősöknek, majd go még wc, azt be melegítés s rajt. Laci beállt az első 10 km-re.
Jó idő volt kicsit éreztem még az elején a vizhólyagomat a jobb lábamon, meg a lábaim, de 10 km után már nem. Laci kiállt, s futottam tovább a 43,2 km-en. Ez a legrövidebb szakasz, ám én nekem a taktikám nem a mai napi gyors lett volna., ezért sajna az első napon 40 perc körüli hátrányom lett az első helyhez, de 1:11:00 volt előnyöm volt a harmadik előtt. Tehát futottam s futottam, olykor olykor Laci szemérmetlenül masszírozta lábaim, majd paradicsom, ropi viz azt tovább. Teltek a km-ek nagyon sokan szurkoltak, nekem, volt akinek pusszi küldéssel viszonoztam. S jött az utolsó 5 km, ahova Laci is beállt húzónak, s ketten együtt nyomtuk, s volt Balatonfüred előtt valami poros út a hajó rakodok előtt ahol kicsit próbára tett minket a verseny mert meleg, por együtt... de legyőztük, majd az utolsó 750 m nyomtam neki de rendesen mint aki nitropalackkal töltve lenne, s beérkeztem mosollyal együtt.
Megint a szokásos procedúra, majd masszázs, reggeli vásárlás, szállás, vacsora, azt alvás.
Negyedik nap. El jött a vége... 49,6km még s vége a versenynek. Pedig milyen jó lett volna még...
Meg volt a reggeli dolgok, s szerencsémre találkoztam Bán Gergővel s Takaró Szandival akik szintén Pécsről jöttek, beszéltünk pár szót azt mentünk is. Rajtnál mar mindenki lázasan melegit, én is azt tettem, majd elhangzott a nevem s mentem is. Szintén sokan szurkoltak, ami jól esett, Laci beállt megint 10km futni velem. Majd teltek a km-ek, s a dombokon felfutottam szépen megállás nélkül, s jött a mar sokszor átfutott Balatonvilágosi emelkedő illetve löszfal, amire szintén fel futottam simán. S ment a paradicsom, a víz, a ropi stb, s hála eljött a lefele. Majd leértem, a Laci megint beállt az utolsó 5 km-re huzónak, s ment is, de volt Siófokon kb. 3km egyenes végtelen utca ami idegölő volt, de amikor fordultunk a partra, na az már jó volt, s nem számított, hogy 600 m-t kellett homokos-hepehupás területen futni, az ezt követő 1 km parti futás öröm volt, Attila hagosan szurkolt, beérkezve a szurkolok pacsit kértek, s BENT VAGYOK!!!
Megöleltem Lacit, hogy sikerült, meg van meg van.
Meg neztük az eredményt, s láttam hogy második lettem, s nem szégyellem, örömömben sírtam, öröm könnyeket eresztve mindazon szurkolónak akik végig szurkoltak nekem, s persze Lacinak s feleségének Esztinek, akik immár második alkalommal kísértek el.
S célban sokan gratuláltak, majd befutóérem, csomag, naylon, azt pihi. 1 óra múlva fürdés, beszélgetés a futokkal, Gratuláltam mindenkinek.
15:15 óra van, eredményhirdetés.
Szólítják a nőket, a csapatokat, majd egyszer csak minket, s hallom, hogy II. helyezett Török Tamás... Olyan büszke voltam magamra, hogy megcsináltam, s hogy akik előttem tapsoltak, szurkoltak is. Átvettem, a kupát, amit Kocsis Àrpàd (BSI Alapítója) adott át, majd visszatértem tapsolo állásba.
Majd jött a Kiss Péter(nagyon fiatalon futotta körbe a Balatont a verseny keretein belül 5x, de sajnálatos módon elhunyt, s az ő emlékére van ez a díj) nevű különdíj amit én kaptam meg, mint legfiatalabb induló 22 betöltőtt életévemmel.
Nagyon nagy megtiszteltetés volt s köszönöm a BSI-nek.

Köszönettel tartozom elsőnek Lipcsik Lászlónak aki végig kísérte az utamat a célhoz, s hogy vele élhettem meg megint egy fordító pontot az életemben, valamint a Pécsi Testkultúra Közhasznú Egyesületnek azonbelül Lipcsik Zoltánnak.
Továbbá :
Attila Péter, Árpád Kocsis
Andrea Posztobányiné Juhász és Zoltán Posztobányi
Dániel Vízer, Péter Soós
Krisztian Talas
János Pók és kedves feleségének
Adrienn Szatmári, Vajda Kinga, Gergely Bán és Alexandra Takaró és József Inhoff
Istvánné Murányi és Jázmin Hermina Gógné
Szász Mihálynak
S mindenkinek aki végig követte a futásomat a 4 nap alatt.

Így futottam körbe a 8. BSI Balaton Szuper Maraton versenyen a Balatont, Török Tamás alias FOREST