Minden egyes évszaknak és időszaknak meg van a slágere, amikor a futószezon kicsit aludni tér, akkor előtérbe kerülnek a túrák. Minden bizonnyal az Albertirsán rendezett Karácsonyi Dolina túrák (11;22;33) azaz Jézuska, Kiskarácsony, Nagykarácsony túrák számítanak az év utolsó nagy durranásának. A túrát minden év karácsonyán rendezik, mi első alkalommal vettünk rajta részt.
Kellemetlen csípős hidegben érkeztünk meg a parkolóba, csak előnevezésre volt mód, ennek ellenére a közel 800 túratárs időben tudott rajtolni, mert az itinerek felvétele gyorsan ment, jól összeszokott csapatként segítették egymást a különböző turista egyesületek a rendezésben.
A túra az elején még Albertirsán kanyargott a helyi erdőségben, majd átkeltünk a 4-es főúton és egy darabig velünk tartott a rövidtáv is (mi a 22-es távon indultunk, 24,75 km lett a vége), a helyi mezőgazdaságot elhagyva értünk be az erdőbe, kisebb-nagyobb hullámvasutazásban volt részünk, a sokszor szinte tejfehér ködben néha nem sokat láttunk, bár a lehetetlenül épült vadász leseket vég csodáltuk. Az útvonal leírása végig jól követhető volt, az ellenőrző pontok egy részén magunknak kellett pecsételni az előre kihelyezett pecsétekkel. Az egyik ellenőrző ponton forralt borral, teával és néhány apró falattal vártak a szervezők. Utunk során sok-sok érdekességet láttunk, sokan nem tudják, hogy a kínai ételekből ismert fafüle gomba nálunk őshonos és Júdásfüle gomba néven ismert. Nos, ebből láttunk sokat, valamint őzlábgombát, téli laskagombát, tehát már ezért megérte valamint őzekbe is botlottunk, de ők megijedve inaltak el. Rengeteg túrázunk a Budai-hegyekben és nagyon szeretjük, de azonnal látható volt az, hogy a helyi közösség és az ott túrázó sokadalom sokkal jobban vigyáz a környezetre, nem találtunk erdőbe, hegyekbe, dombokba felvitt szeméthalmokat.
A névadó Dolina völgybe érve rendhagyó tanösvényt találtunk, amelyet mindenki figyelmébe ajánlok a természeti környezeten felül. A völgyben volt a túra ezoterikus központja, nem csak a tűzrakás és a szervezők által kínált szalonna, hússütés lehetősége miatt, hanem mindenki megállt egy picit az étkezés mellé egy-egy pohárka forralt bort vagy teát elfogyasztani és közben eggyé lettünk, sokat beszélgettünk, örültünk egymásnak. Jó lenne, ha a hétköznapokban csak fel ennyi figyelmet, örömet tudnánk egymásnak adni. Mindenesetre ez az autentikus program nem véletlen elengedhetetlen része a túrának. Innentől viszont már nem sok volt hátra kb 7 km és megérkeztünk a célba, ahol vidám kitűző, hangulatos oklevél és egy aranyos jelképes kis ajándék várt mindenkit. Jövőre velük, veletek ugyanott.
Ezzel a túrával teljesítettük a túrafüggő sorozat bronz fokozatát. Az érem készülőben, februárban kapjuk. Részletek a www.turafuggo.hu oldalon.
Kedvcsinálónak idézem a mozgalom kiírását:
"Sokunk számára a természetjárás és a teljesítménytúrázás a kedvenc időtöltés, amit rendszeresen űzünk egészségünk megőrzése érdekében, kiszakadva a hétköznapok mókuskerekéből. A rendszeres túrázás - némi túlzással - függőséget is jelenthet, hiszen nemegyszer vágyunk az új kihívások (gyorsabb tempó, új tájegységek/útvonalak) megvalósítására. Ezért a Túrablog 2013. január 1-től útjára indította éremszerző mozgalmát, hogy elismerje a teljesítménytúrázók teljesítményét. A minősítő mozgalomban bárki részt vehet, aki az általa interneten benyújtott teljesítménytúrák teljesítését igazolni tudja. Értékelni csak a nyílt rendezésű teljesítménytúrákat lehet, amelyeken a részvétel minden részt venni szándékozó sporttárs számára biztosított, és amelyekről a rendező bárki számára hozzáférhető tájékoztatást biztosít. A Magyarországon (és a határon túl) rendezett teljesítménytúrákon legalább 250 km teljesítése egy naptári éven belül, legalább három különböző tájegységet érintve. A tájegységek alatt a Teljesítménytúrázók Társaságának túranaptárában szereplő tájegységi lekérdezési lista a mérvadó. Igazolt teljesítésnek tekintendő, ha a túrázó benevez az adott túrára és azt szintidőn belül teljesíti. A több tájegységet érintő teljesítménytúrákat az érintett tájegységek bármelyikéhez beszámíthatóak. Egy túra egy napon történő többszöri teljesítése is elfogadott, amennyiben a túrázó a hivatalos nevezési idő letelte előtt az első szabályos teljesítés után még újra be tud nevezni. Mozgalmunkban kizárólag a gyalogos és futó teljesítménytúrák számolhatóak el. A túramozgalom díjazása háromfokozatú, bronz-, ezüst- és aranyérmet szerezhetnek a túrázók. A bronzéremhez 250 km és három tájegység, az ezüstéremhez 750 km és hat tájegység, míg az aranyéremhez 1500 km összegyűjtése és kilenc tájegység érintése szükséges egy naptári éven belül. Egy turista egy naptári éven belül több éremre is jogosult, a többszörös díjazás részletei az 1. mellékletben találhatóak"
Közben futottunk is, mert futni jó. Bizony kicsit hanyagoltam a dolgot, mert idő nem akadt évvégi zárás, sok-sok munka, relaxálni nem volt idő. Viszont örömmel nyugtázhatom, hogy sikerült végre javulni és sokat. Oknak egyszerű, a gyógyszereim mellékhatása miatt hiába edzettem, nem tudtam jobban futni. Érdekesség, hogy kettő gyógyszert nem szedek november óta és közel egy perces stabil javulás kilométerenként. Még érdekesség, hogy nem szedem és nem is kell, tudnám miért volt-e 3 év szenvedés?
2015. december 31-én sok-sok ilyen vagy olyan bolondos vagy éppen versenyfutás volt országszerte. A Margitszigeten került megrendezésre az 5próbaRióba rendezvény, amelynek során lehetett túrázni, úszni, kerékpározni, futni. Mi a futás mellett tartottunk ki. 21,4 és 4,3 km volt a választható táv. A rajtcsomag felvétel katasztrófa volt, a rendezés is ilyenre sikerült. Kegyetlen hideg, csúszások, nem is kicsi, olyan érzésem volt, mint az EU futásnál, a rendező is ugyanaz volt. Kellemetlen megfázással érkezte, amelyet mára elhagytam, de ott a hidegben a tervezett 21 km helyett jobbnak láttam egy szigetkört futni, így a nekem kellemes 5.59-es kilométerekkel mentem végig, amíg párom futott egy jó félmaratont 1:59 óra alatt. A szervezők javára azért szóljon, hogy a frissítés soha nem tudott kifogyni és korlátlan forró tea állt rendelkezésre mindenkinek. Minden hiba ellenére egy jó hangulatú rendezvény sikeredett és a többi sportágban is jól sikerültek a dolgok. A rajtcsomag pólót, rajtszámot és egyei logózott hátizsákot tartalmazott, ezenfelül mindenki aki szintidőn belül beért részt vesz sorsoláson a Riói olimpiával kapcsolatban.
Ha az évvége sláger túrája a Dolina túra, akkor minden kétséget kizáróan az újév slágere az idén 19. alkalommal a Magyar Vándorok Egyesület által megrendezett BÚÉK 20 túra, amely hagyományosan a Budapest Kupa évadnyitó túrája. 2016. január 02-án legalább ezren vágtunk neki a túrának, amelynek terepe eleve nem mondható könnyűnek, a 193 km-en 850 méter szintezés van néhol hirtelen komoly emelkedőkkel és sok-sok sziklás terep is nehezíti a járást.
Az idei túra mégis sokkal könnyebben ment, mint tavaly. Tavaly azt írtam, hogy ez a túra a Tour De Extrém Budapest. Tavaly ónos eső vonta be az egész terepet, szerencsére idén ez elkerült bennünket, minden rész jól járható volt és a tavaly előtti erdőt pusztító időjárás romjaitól is meg volt tisztítva a terep. Tavaly egy vak sportoló Fóris Norberttel mentem végig az akkori körülmények között, nem volt egyszerű, mert magamra is nehezen tudtam vigyázni és rá is kellett, helyette is kellett figyelni. Olyankor sokkal jobban fárad az ember mentálisan.
Ez a túra is mindig nagyon jó hangulatú sok-sok ismerős arc, jó barát, akikkel utunkon találkozunk. Ha túra, akkor is kötelező darab. A köd most is végig kísért, de hidegben is osztályrészünk volt rendesen, igaz útközben végig ki voltunk melegedve, de utána tudtunk fázni rendesen. A célban volt finom tea és persze az újévi virsli. Kimmel Péter továbbra is jó szervező, kitartás a sok túrázóhoz neki.
Nekünk így fejeződött és így kezdődött az új esztendő.
forrás: Petőcz Ferenc