A magam részéről egy remek csapatot ismertem meg Esztergomban. Az Esztergomi Futóművek csapata idén 5. alkalommal szervezte meg a helyi félmaratont és mi a 3. alkalommal vettünk részt rajta. Elmondhatom, hogy a vegyes terepű rendezvényen jól láthatóan érzékelhető a fejlődés.
Elsőnek a rendezésről. A nevezési díj nem sok, ha jól emlékszem 4000 Ft körül fizettem. Ez magában foglalta a korábban is megszokott kiváló minőségű technikai futópólót, a befutó érmet, az időmérést, biztosítást, a tésztapartit, a befutó sört, frissítést, zenészeket, a helyiek lelkes hangulatát, a remek érzést és a "sötét kapuhoz történő kétszeri felfutás miatti izomlázat". Az érem is fejlődésen ment keresztül, 2013-ban üveg érem volt, ez nagyon egyedi is volt, majd tavaly fa és idénre egy szép fém érem sikerült.
A pályáról. A táblákat, mint kilométerköveket jól kirakták, így a főtérről indulva és oda visszatérve egyértelmű volt a pálya, és a segítők is jól mutatták az irányt mindenütt. 2 elvileg 10.55 km-es pálya kör lett volna. Sikerült egy kicsit máshova tenni a fordítót, így a vége 23 km lett. De ez nem baj, készültünk és készülünk más rendezvényre is, ahol többet fogunk futni. Aszfalton indult a pálya, majd egy kis terep a Duna partján, utána macskakő a pálya legnehezebb részén fel a sötét kapuhoz a Bazilika tövébe, majd onnan vissza le a partra az aszfaltos kerékpárútra, majd vissza a fordítótól újra egy kis terep, majd aszfalt a főtérig és újra mindez. A 2 kör alatt összesen 231 méter szintkülönbség jön össze.
A hangulatról. Első perctől fogva remek volt a hangulat, itt-ott egy-egy zenész csoport is segített benne. Sajnos az időjárástól tartva kevesen jöttek el a rendezvényre, pedig végül ideális futóidő és terep várt mindenkire. A célban hatalmas kapott első és utolsó egyaránt, mindenki dobszólóra érkezhetett célba.
A magam részéről első alkalommal ment simán, hogy mindkét körben fel tudtam futni a sötét kapuhoz. Azt hiszem, ez végre elmozdulás a gyorsulás felé, bár a nyáron felszedett kilók leadás még gondot jelent és ez a mozgásban is korlátoz, jobban kell figyelnem és koncentrálni, de egy jó futás volt, jó hangulatban.
A tésztapartin idén is remek ízeket varázsoltak, nem igazán értem, hogy csinálja a helyi konyha, de mindig házias és nem tömegcikk íze van az ételnek. Az ebéd mellé ital is jár, lehetett választani sör és ásványvíz közt. Én maradtam a sörnél. Már tudjuk, hogy ismerőseinkkel együtt, akikkel ott futottunk, jövőre is menni kell. Vajon többen leszünk? Esztergom megérdemelné!
Forrás:Petőcz ferenc